Amióta gyűjtöm a hanglemezeket napról-napra nő a számuk. Ma is kaptam egyet - erre én nem kaptam levegőt. A lemez tokja tiszta, gyűrődés mentes, a vinyl korong érintetlen gyári állapotú.

Hidas Antal
Vörös Csepel vezesd a harcot...
"A Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György"
Qualiton 1971 (KR 004)

SP (Standard Play, vinyl kislemez) - a borító mérete: 186 x 188 milliméter

A kislemez borító hátoldala

A Csepel Vas- és Fémművek bejáratának fénykép a Lenin szoborral. Szöveg orosz, német valamint magyar nyelven:

Magyarországon, ha Csepelről hallunk, az emberek elsősorban a Csepel Művekre gondolnak. Miért? Mert nem csak Budapest, de országunk legnagyobb ipartelepe. Harcos múltja, hagyománya ma már dicső történelem.
A hazai ipar szíve, mert a Csepel Vas- és Fémművek kapcsolatban van hazánk minden nagyobb gyárával és mintegy 70 országba szállítja elismert és keresett termékeit
CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK

Az SP vinyl hanglemez A oldala - Qualiton KR 004-a
Vörös Csepel (H. Eisler - Behár Gy. feldolg. - Hidas A.)
MRT Ének- és Zenekara - Vezényel: Lehel György - A Magyar Rádió felvétele

Az SP vinyl hanglemez B oldala - Qualiton KR 004-b
Az ifjú gárda (Csajkin - Gaál Zs.)
MRT Ének- és Zenekara - Vezényel: Lehel György - A Magyar Rádió felvétele

A hanglemez melléklete Hidas Antal 1971. március 7-én a Csepeli Elvtársakhoz írt levele

Kedves Csepeli Elvtársak!
Önök azt kérdezték tőlem: mikor és hol írtam a Vörös Csepel indulót? Elmondom.
1931. december 31.
Megvolt, mint máskor a vacsora. Új évet akkor még - Moszkvában - mi nem ünnepeltünk. Szilveszter estét nem tartottunk.
Vacsora közben az "otthoniakról" beszélgettünk. Arról, hogy Budapest Székesfőváros Tanácsa plakátokon ötszáz munkás felvételét hirdette - havat takarítani, és tizenötezren jelentkeztek. Közöttük: munkanélküli orvosok, mérnökök, tanárok, hivatalnokok. Egy pengő napszámért.
A szó, hogy "gazdasági világválság" már úgy hangzott, mint a középkorban a fekete himlő vagy Kolera-járvány.
Vacsora után Kun Béla leült az íróasztalhoz dolgozni, Búcsúztunk.
Ágnessel elindultunk a Pijátnickájá utcába. Ott laktunk Mihail Rom filmrendezőnél, akinek lakásából egy kis szoba nekünk jutott.
Hogy kezet fogtunk, Kun Béla hirtelen azt mondta:
- Írjon egy indulót, de sűrgősen. Valaki a napokban hazautazik. Illegális pártember. Itt megtanulja az indulót és a fejében elviszi Magyarországba.
- Igen, igen - mondtam én. - De ki zenésíti meg?
- Az igaz - szólt ő kedvetlenül, amivel engem még inkább megoldásra ingerelt. Azt mondtam egy kis gondolkodás után:
- Tudom már, hogyan... Tavaly, amikor a harkovi íróvilág Kongresszus után a Don-vidékre utaztunk, Hans Marchwitza megtanított a Roter Wedding

Hidas Antal levelének 2. oldala

indulóra. Ismeri...? Annak a zenéjére csinálom majd. Helyes?
- Helyes! - Mondta Kun Béla, és a szeme úgy kezdett csillogni, ahogyan azt másnál sohasem láttam, - De egyet kérek, hogy minden magyar dolgozóhoz szóljon az induló. Én szeretem a maga régi Harcban nem szabad megállni szövegét, de most... Hogy is mondjam: a valósághoz tapadóbbat írjon. Legyen abban a Csepel is, meg a Váci út is, a Dunántúl, az Alföld... Mást nem mondok. A többit maga tudja...
Hazamentünk. Nyugtalan voltam. "Nem halasztom. Még ma megpróbálom," - gondoltam.
Ágnest megkértem, feküdjön le, aludjon. Én az íróasztalhoz ültem. Tíz óra lehetett, este. Először hátra-hátra néztem: Ágnes elaludt. Rendben van. Kezdjük.
Éjfél előtt pár perccel meg volt az induló.
Fölébresztettem Ágnest. Elénekeltem neki. Először - éreztem - nem tudott valóban odafigyelni. Újra elénekeltem.
- Telefonáljak apádnak? Gondolom még nem alszik. Azt mondta. ma sok a munkája, később fekszik le.
Kimentem az előszobába. Ott volt a közös telefon.
- 4-57-59.-
- Ne haragudjon, Kun elvtárs, de kész az induló. És énekelni kezdtem. Amikor refrénhez  értem, hogy Vörös Csepel zúgjon a hangod, Ágnes kijött a szobából és odasúgta:
- Csendesebben! A Rommok már alszanak...
...És futott a dal a Pijátnickájá utcából a Vozdvizsonka utcába, telefon vezetéken, a Vörös Téren át: Magyarországról, Magyarországnak.

1971. március 7-én.
Hidas Antal