Webnaplóm

csillagszóró 1968 - lekvár ügy - fogaskerekű vasút menetrend 1885. évi - helló! 2015 van! - első Zahia YouTube video - Quaestor károsultak kárrendezési alap - valóban 444-szer - Calzedonia 2015

Plakát gyűjteményem hullámkarton mappában - három plakát relikvia

2014. október 29. 00:55 - linkNapló

Hullámkartonból készítettem egy tároló mappát plakát relikviáim menedékhelyéül - tartalma a kiadás időrendjében

Balogh Ervin (1925 - ) festőművész számtalan kiállítása közül kettő plakát emléke

Képcsarnok - Csók István Galéria - Balogh Ervin festőművész kiállításának plakátja 1966 - mérete 68,3 x 47,3 centiméter

plakát - képcsarnok - csók istván galéria 1966

Képcsarnok - Csók István Galéria - Balogh Ervin festőművész kiállítása 1966. szeptember 16-tól október 2-ig - 11954 FNyV 10 - Budapest V. Váci utca 25 - Nyitva: 1/2 10 - 18 óráig - szombaton 10 - 15 óráig - vasárnap 10 - 14 óráig - Belépés díjtalan - Vásárlás részletre is - F.K.: Köteles István - 52711 - Offset Nyomda - 660 PLD.

Csepel Galéria - Balogh Ervin festőművész kiállításának plakátja 1974 - mérete 70,5 x 49,7 centiméter

plakát - csepel galéria 1974

CSEPEL GALÉRIA - Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 142. - Boráros tértől a harmadik HÉV megálló - Telefon: 142-407 - Képek Budapestről - Balogh Ervin festőművész kiállítása - 1974 április 9-21 - Nyitva hétfő kivételével, kedd, szerda, csütörtök, pénteken 12-18-ig, szombat, vasárnap 11-18-ig - Felelős kiadó: Lovag Lászlóné - 73-4490 FNyV 10

ZWACK UNICUM - Eredeti MAHIR plakát 1985 - mérete 81 x 59,4 centiméter

plakát - ZWACK UNICUM - mahir 1986

UNICUM a legjobb gyomorerősítő likőr. - ZWACK J. és Tsai. BUDAPEST

Az Unicum úszó emberes plakátja
Az 1900-as évek első felében a reklámokra már jellemző a szellemesség, és a plakátok egyre inkább igyekeztek a lényeget, a legfontosabb információt megjeleníteni. Ekkor alakult ki az a sajátos plakáttípus, mely egy-egy groteszk figurát társított a termékéhez. Nagyon hamar népszerűvé váltak, és a hirdetett termékhez szorosan kötődve hatásosan töltötték be a márkajel funkcióját. Szinte valóságos élő alakként rögzültek az emberek képzeletében, személyes ismerősökként köszöntek vissza a hirdetőoszlopról. Ilyen a Zwack Unicum „vizes ember” plakátja is, mely feltehetően 1905–1909 között készült. 1909 áprilisától kezdve már lehet olyan újságfotókat találni, amelyeken jól látszik a hirdetőoszlopokon megjelent falragasz. A plakáton nincs szignatúra, ezért szerzőjét sem tudhatjuk biztosan. A legfrissebb forrás szerint egy kevéssé ismert grafikus – Pachl Viktor – egy állítólagos 1905-1909 között zajló országos pályázat nyerteseként kapott megbízást a plakát megtervezésére. A híres-neves plakát modellje pedig feltételezhetően egy 1905-ben megrendezett budapesti grimaszvágó verseny győztese volt. A kép egy szakállas hajótöröttet ábrázol, aki a tengeren hánykolódva igencsak megörül a vízben úszó szeszes italnak. Egy megviselt arc, kerek, elragadtatott szemek, egy üveg Unicum. Mindez egy egyszerű, dinamikus forma, jól szerkesztett kompozíció. Vagyis jelen plakát esetében már nem a gyár (mint az az előző korokban megszokott volt), hanem egy konkrét termék népszerűsítése volt a cél. Mindez előremutat a szűkszavú, koncentrált, tárgyilagos megfogalmazás felé. A hajótörött arcán a felismerés öröme túlkarikírozott, ami a túlzást hozza be a reklámba. A feltűnéskeltés lett a fő cél. A feltűnéskeltés eszköze pedig a szecesszió szépségével szemben a „szörnyeteg” lett. Először fordult elő a történelemben, hogy az eladni kívánt termékek rajzát nem az ízlés és kellem határozza meg, hanem ezen kifejezőeszközök ellentéte. Zwack Béla így írt róla: „A Wassermann plakátunk annak idején általános feltűnést keltett, úgy vélem, hatásos reklámgondolat volt. A közvetítő kereskedelem szívesen alkalmazta kirakataiban, és mégis egy kicsinyke város szatócsa visszaküldte, mondván, hogy valami ’csinosabb képet’ küldjünk, mert a ’másállapotos’ asszonyok félnek, hogy talán ’elnézik magukat’. A reklám azonban mégis megtette a maga hatását, elvégezte munkáját. Az egész városban beszéltek róla.”
A plakát elemzése
A plakát ugyan képelemeinek számát tekintve, már messze jár a korban megelőző szecessziós ábrázolástól, de vonalvezetésben nem szakadt el tőle, ugyanis például a hullámok megrajzolása még egyértelműen mutat az Art Nouveau stílusjegyeire. A keretes hatás jól érvényesül, aminek következtében például a sötét majdnem feketének tűnő víz zöld reflexei, sokkal inkább élnek. Ez a zöld szín képzettársítást hoz a termék üvegének színével is. A vízből kiemelkedő arc színei pedig konzekvens módon jelennek meg a hullámok reflexfényei között és tekintetünket a termékre vezetik. Nagy kontraszthatás vált ki a fekete keret mellett alkalmazott nagy fehér felület, amelynek alkalmazása kiküszöbölte egy esetlegesen zavaró háttér ábrázolásának problematikáját. Ennek következtében minimálisra csökkent a képalkotó elemek száma. A kép szigorúan szimmetrikus elrendezésű. Nem érvényesülnek sem az átlós, sem az aranymetszéses, sem pedig egyéb más képkompozíciós alapelvek. A szimmetriát egyedül az üveg nyakának ferde állása töri meg. Továbbá megemlíthetjük még azt is, hogy ez az ábrázolás témájában másképp dolgozza fel a megmentés azon szituációját, amit a rumot hozó bernáthegyi kutyában széleskörűen ismerünk. Viszont ebben az esetben a plakáton további információként szerepel a „gyomorerősítő” felirat, amely mintegy biztosítékként szolgál arra, hogy valójában hogyan szolgálhat egy üveg szeszes ital mentőövként a fogyasztó számára.
Böcklin láz
Feltételezhetően a híres magyar falragasz eredetinek tűnő ötlete korántsem egyéni találékonyság. Forrása a svájci festő Arnold Böcklin: A hullámok játékában (1883) című festménye illetve annak a többszöri áttétellel és különböző médiumokban létrejött leképzése lehetett. A pajzán tengeri kép bal felső sarkában egy pocakos vízi kentaur két sellő után veti magát, az előtérben lévő társa pedig épp egy fiatal hableányt igyekszik elcsábítani. A festmény a maga megcsúfított mitológiájával derűt és erotikát sugároz, így nem csoda, hogy a XIX. század utolsó évtizedeiben a festő nagy népszerűségre tett szert művével. Valóságos Böcklin-lázról beszéltek abban az időszakban. Böcklin képzeletbeli alakokkal benépesített vásznai közt ez a kép volt a legfelkapottabb, 1885-ös magyarországi bemutatása alkalmával Trefort Ágoston aranyéremmel tüntette ki. Reprodukciója korabeli német élclapokban terjedt, és különféle karikatúrák adtak napi aktualitást a festménynek (ahogy ezt láthatjuk az Unicum „vizes emberénél” is). A berlini Lustige Blätter egyik 1907-es számában jelent meg az az élcrajz, amely Böcklin iszákos kentaurját figurázza ki és amelyet utazásai során, feltételezhetően Pachl Viktor is láthatott. A kitárt karú, állati bambaságot sugárzó alak dülledt szemmel és széles vigyorral pillantja meg a habokban úszó pezsgősüveget. A hirdetés – amelyhez rövid versike is társult – azon a pótcselekvésen ironizál, amelynek tárgya az elérhetetlen sellő helyett az elnyert ital. A furcsa metamorfózis-lánc tehát körbe ért: a festmény először karikatúrává változott, majd a karikatúrából plakát lett, ami később szintén élcrajzzá alakult át.

Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Unicum_úszó_emberes_plakátja

A plakát részletes dokumentációja - az Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár PKG.1914e/730/r4 és PKG.1914e/730/r5 raktári jelzéssel őrzött példány alapján

Plakát gyűjteményem hullámkarton mappában - három plakát relikvia

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://linknaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr656839497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása