Egy szép vendéglátóipari relikvia – kerámia kulacs a Baross Kávéház 40. évfordulójára
Szívesen megválunk tőle – megtekinthető Budapesten, a XI. kerületben – telefon információ: 06 30 458 4298
Hiszek Magyarország feltámadásában – felirat a kulacson
Baross Kávéház Budapest 1891-1931.
Jelzés a kulacs alján – KONCZ KERÁMIA
Kávéház – A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Története – Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek. Bár a szultánok rendeletekkel többször is megpróbálták a kávéházakat betiltani, kevés sikerrel, hiszen a hatalomnak nem állt érdekében lemondani a kávéra kirótt vámról és illetékekről.
Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben nyitotta meg kapuit, a londoni néhány évvel korábban. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, s megjelent Magyarországon is.
Magyarországon – Az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a “katolikus rác” Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. 1729-ben három kávés civakodásáról tanúskodik a pesti tanács jegyzőkönyve: az említett Balázs és a német Franz Reschfellner tesz panaszt az olasz Francesco Bellieno olcsó árai miatt, amellyel rontja az üzletüket… A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt (például Petőfi Társaság, Tízek Társasága). Az 1910-es évek fontosabb fővárosi kávéházai: Abbázia kávéház (Andrássy út 49.), Akadémia kávéház (Akadémia u. 5.), Ámor kávéház (Nagymező u. 7.), Andrássy kávéház (Aréna út 78.), Anker kávéház (Király u. 15.), Aréna kávéház (Damjanich u. 51.) Astor kávéház (Erzsébet krt. 41.), Balaton kávéház (Rákóczi út 17.), Baross kávéház (József krt. 45.), Belvárosi kávéház (Eskü tér 5.), Bodó kávéház (József krt. 56.), Britannia kávéház (Széna tér 7.), Cairo kávéház (Lövölde tér 6.), City kávéház (Szabadság tér 13.), Deák kávéház (József krt. 55.), Drechsler kávéház (Andrássy út 25.), Edison kávéház (Teréz krt. 24.), EMKE kávéház (Erzsébet krt. 2.), Erzsébet híd kávéház (Döbrentei tér 6.), Európa kávéház (Fő u. 80.), Fehérvár kávéház (Fehérvári út 44.), Fiume kávéház (Múzeum krt. 13.), Gellért kávéház (Fehérvári út 1.), Gresham-Venezia kávéház (Ferenc József tér 5-6.), Ostende kávéház (Rákóczi út 20.) Az első világháború előtti élénk budapesti kávéházi élet egyik oka a főváros szűkös és túlzsúfolt lakásviszonyaiban keresendő.
Pécsett az első ismert kávés Scheiber György volt. Ő volt az 1800-tól a Caflisch Cukrászda bérlője. A kiegyezést követően a városban is megnőtt a kávéházak száma. A 20. században sorra szűntek meg, vagy alakultak át a kávéházak.
Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kávéház
Statikus címkék: Baross Kávéház Budapest 1891-1931 – vendéglátóipari emlék – Kávéházi relikvia – Hiszek Magyarország feltámadásában – a Baross Kávéház kerámia kulacsa – Hiszek Magyarország feltámadásában – felirat a kulacson – Baross Kávéház Budapest 1891-1931. – Jelzés a kulacs alján – KONCZ KERÁMIA – Emlék kerámia kulacs – Baross Kávéház Budapest 1891-1931.
